Doktori eljárás

Részlet az Egyetemi Doktori Szabályzatból:

18. §

 

A felvételi döntésről a pályázót az EDHT elnöke, az Állatorvos-tudományi Karon – kiadmány hiteléül – az ÁODI vezetője értesíti.

(1)   A felvételi értesítésben közölni kell a szervezett képzésben résztvevőkkel, hogy mikor kötelesek beiratkozni, milyen okmányokat hozzanak magukkal.

(2)   A felvettnek a beiratkozáskor:

nyilatkozatot kell aláírnia arról, hogy a doktorképzés dokumentumait áttanulmányozta, és ennek alapján ismeri kötelezettségeit és jogait. (A doktorképzésre vonatkozó dokumentumok a SZIE honlapján doktori képzés és habilitáció címszónál megtalálhatók.)

(3)   Azokban az esetekben, amikor a képzés költségeit, pl. az ösztöndíjat, illetve a kutatás költségeit a doktorandusz részére egyetemen kívüli jogi személy téríti, erről - a doktori iskola vezetőjének javaslata alapján - az EDHT elnöke az érintett jogi személlyel megállapodást köt.

 

3. A szervezett képzés és az egyéni felkészülés

19. §

 

(1)   A szervezett doktori képzés a tudományág, illetve a kutatási terület sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység. Ennek keretében a doktorandusz a témavezető irányításával szervezett képzésben vesz részt, továbbá az illetékes doktori iskola által jóváhagyott munkaterv alapján egyéni kutatómunkát végez.

(2)   A képzés az egyes programok tanterveiben meghatározott kötelező és választott tantárgyak elméleti előadásainak lehallgatásából, az előírt feladatok elvégzéséből és a vizsgák sikeres letételéből, a 180 kredit megszerzéséből áll. A képzési idő három év (36 hónap). A kötelező és a választható tantárgyak követelményeit, illetve a tantárgyakat az egyes akkreditált doktori iskolák ügyrendje tartalmazza, a kreditszerzésre vonatkozó szabályokat pedig jelen szabályzat 13. melléklete.

(3)   A felvételt nyert doktorandusz az első félév elején leckekönyvet és diákigazolványt kap, az egyes félévek elején a megadott határidőig az EDHT titkárságán, illetve az ÁODI titkárságán beiratkozik, illetve diákigazolványt érvényesít. A leckekönyvbe felveszi az adott félévre meghirdetett lehetőségek közül az előírt és/vagy választott félévi tanulmányi és kutatási kötelezettségeket. A kötelezettségek teljesítésének igazolása a leckekönyvben történik. A kutatási kötelezettségek teljesítését a témavezető igazolja. Az oktatási kötelezettségek teljesítését tanszékvezetői igazolással a leckekönyvbe a témavezető írja be. Az egyéb speciális félévi követelményeket a doktori iskolák ügyrendjükben határozzák meg.

(4)   A doktorandusz képzési és kutatási programját a doktori iskola vezetőjének előterjesztésére az illetékes DIT véleményezi és hagyja jóvá.

 

20. §

 

(1)   A doktorandusz a három év (36 hónap) időtartamú képzés lezárása, a 180 kredit megszerzése, továbbá az időarányos kutatási tevékenység igazolása után végbizonyítványt (abszolutóriumot) szerez. Az abszolutórium megszerzéséhez további speciális követelményeket a doktori iskola előírhat. Az abszolutóriumot a doktori képzés megkezdését követő hat éven belül meg kell szerezni, ellenkező esetben törölni kell a nyilvántartásból.

(2)   Valamennyi követelmény színvonalas teljesítése esetén a képzési időszak a doktorandusz kezdeményezésére három év (36 hónap) letelte előtt is lezárható.

(3)   A doktori képzés szorgalmi időszaka megegyezik a graduális képzés szorgalmi időszakával.

 

 

3.1. A szervezett képzésben résztvevők hallgatói jogállása

 

Az ösztöndíjas doktorandusz

 

21. §

 

(1)   A doktorandusz hallgatói jogállásának munkaügyi vonzatait, beszámítását a munkaviszonyba, a táppénz kérdéskörét, a hitelfelvétel garanciáit stb. törvény szabályozza.

(2)   Az ösztöndíjas képzésben részt vevő doktorandusz – kivéve, ha költségtérítéses – állami vagy egyéb forrásból ösztöndíjat kap.

(3)   A doktorandusz összesen 36 hónapig jogosult ösztöndíjra, amit kormányrendelet szabályoz. Az éves egyetemi ösztöndíjas létszámkeret felosztása – az akkreditált doktori iskolák között – az EDHT feladata.

(4)   A szervezett képzés pénzügyi feltételeiről, beleértve a költségtérítést is, a jelen Szabályzat I/3. fejezete rendelkezik.

(5)   A doktorandusz doktori feladatain túlmenő kötelezettségeket a 5. § (2) bekezdése szerint vállalhat. A doktorandusz az ösztöndíj folyósítása idején sem az egyetemmel, sem más munkáltatóval nem állhat fizetett főállású munkaviszonyban.

(6)   A doktorandusz kutatási feladatait, amelyeket – az évi szabadnapjait kivéve – folyamatosan végez, általában az egyetemen, vagy az iskolában részt vevő kutatóintézetben teljesíti. Ez alól egyedi esetekben a doktori iskola vezetője felmentést adhat. A több egyetem által szervezett iskolában a doktorandusz feladatait a témavezető egyetemének szervezeti egységében teljesíti. Ez esetben a DI vezetőjének egyeteme a doktorandusz ösztöndíját és az állami hozzájárulás méltányos részét arra az egyetemre utaltatja át, ahol a doktorandusz a kutatását végzi.

(7)   A doktorandusz évi 25 munkanapon jogosult szabadnap kivételére. Az ösztöndíjat a szabadnapokra is folyósítani kell. A szabadnapok nyilvántartásáról a témavezető tanszéke gondoskodik.

(8)   A doktorandusz – az alapképzésben részt vevő hallgatókkal megegyező feltételek mellett – az ösztöndíja folyósításának időszakában jogosult kollégiumi elhelyezésre. Azok a doktoranduszok, akik kollégiumi (diákotthoni) elhelyezésre jogosultak lennének, de férőhely hiányában ebben nem részesülhetnek, havonta folyósítandó lakhatási támogatásban részesíthetők. A lakhatási támogatási kérelmet a doktorandusznak kérvényeznie kell.

 

22. §

 

(1)   A doktorandusz részére a tanulmányi idő megszakítását legfeljebb három alkalommal, összesen három évre, megfelelő indok alapján (pl. külföldi tanulmányút, betegség) a doktori iskola vezetője engedélyezi. A kérelmet első alkalommal el kell fogadni. Erre az időre – kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat – ösztöndíj nem folyósítható.

(2)   A hallgató külföldi részképzésben vehet részt. A részképzés ideje és a külföldi képzés során végzett munka a doktori programba beszámítható. Az állami ösztöndíjat a legfeljebb hat hónapig tartó külföldi részképzés idejére folyósítani kell, s legfeljebb 12 hónapig folyósítani lehet.

 

 

A levelező – költségtérítéses – doktorandusz

 

23. §

 

(1)   A levelező doktorandusz nem köteles részt venni a szervezett képzés valamennyi tanulmányi foglalkozásán. A részvétel alól felmentés akkor adható, ha a vizsgáit az iskola által előírt ütemezésben sikeresen leteszi. Kutatómunkáját – amennyiben ennek feltételei adottak – munkahelyén is végezheti. A doktorandusz felkészülését és kutatómunkáját a témavezető irányítja és segíti, aki a doktorandusz részére az egyes tantárgyakból konzultációs lehetőségeket szervez.

(2)   Egyéb kérdésekben – kivéve az évi 25 szabadnap kérdését – az ösztöndíjas hallgatókra vonatkozó szabályok érvényesek.

 

24. §

 

(1)  A költségtérítéses doktorandusz jogállása – a 7.§-ban meghatározott pénzügyi feltételeket kivéve –, értelemszerűen megegyezik a 22. és 23. §-okban, foglaltakkal. A hallgatói jogviszony szünetelése alatt (22 § (1) bekezdés) a doktoranduszt költségtérítési kötelezettség nem terheli. Külföldi részképzés, illetve képzés esetén a költségtérítést itthon kizárólag az egyetemtől kapott szolgáltatásokért kell fizetni.

(2)  Azt a doktoranduszt, aki egymást követő 2 félévben nem iratkozik be, vagy tanulmányi és kutatási kötelezettségeit nem teljesítve 2 érvénytelen félévet szerez – a DI vezetőjének javaslatára – az EDHT titkárságának, illetve az Állatorvos-tudományi Doktori Iskola titkárságának vezetője törli a doktoranduszok névsorából. Az ilyen indokú elbocsátás ellen fellebbezni nem lehet.

 

 

 

3.2. Egyéni felkészülés

 

25. §

 

(1)   Az egyéni felkészülés keretében fokozatot szerezni kívánó a EDSZ 14. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jelentkezhet valamely doktori iskolába. Felvétele a szervezett képzésben résztvevőkkel részben azonos, részben pedig a jelen szabályzat
16. § (7) bekezdésében megfogalmazott szabályok alapján történik.

(2)   Az egyéni felkészülést folytatók nem kerülnek hallgatói jogviszonyba az egyetemmel (diákigazolványt, leckekönyvet nem kapnak), állami doktori ösztöndíjban nem részesülnek, a doktori cselekményükkel kapcsolatos költségeket a 8. §-ban foglaltaknak megfelelően a 10. melléklet szerint térítik.

(3)   Az egyénileg felkészülő doktorandusz mellé a befogadó doktori iskola vezetője témavezetőt (konzulenst) kér fel, aki figyelemmel kíséri és segíti a jelölt felkészülését.

(4)   Az egyénileg felkészülő csak a tanulmányi kötelezettségek teljesítése alól kaphat felmentést, de a fokozatszerzés minden követelményét teljesítenie kell. Részére a DIT javaslatára az EDHT egyes tárgyakból vizsgakötelezettséget is előírhat. Az egyénileg felkészülő részt vehet az iskola tanulmányi foglalkozásain.

(5)   Az egyénileg felkészülő felvétele a munkaviszonyát nem érinti, a felkészülést munkahelyén is végezheti.

(6)   Az egyéni felkészülés programja általában egy évre szól. Az egyéni felkészülő előrehaladását az első év végén a DIT a témavezető írásbeli véleménye alapján – szükség esetén meghallgatásával – értékeli és állást foglal a következő változatok valamelyikével:

a)  a felkészülési programot teljesítette, kérheti a fokozatszerzési eljárás megindítását az EDHT-tól.

b)  a DIT a felkészülési program egy vagy két évvel történő meghosszabbítását javasolja. (A javaslatot indokolni kell.)

c)  a felkészülésben olyan mértékű a lemaradás, hogy a DIT javasolja az EDHT titkárságának, illetve az ÁODI titkárságának az illető törlését a nyilvántartott egyéni felkészülők közül. Ez esetben az egyetemen doktori cselekményre legkorábban 3 év múlva jelentkezhet újra.

(7)   A felkészülési programnak egy vagy két évvel történő meghosszabbítása esetén a második, illetve harmadik év lejárta után a DIT és az EDHT a végrehajtást ismét értékeli és a (6) bekezdés a) vagy c) pontjában foglaltak szerint hoz döntést, illetve tesz javaslatot. Amennyiben a c) pont szerinti a javaslat, akkor a felkészülési idő ismételt meghosszabbítására nincs lehetőség. Ekkor törölni kell a nyilvántartott egyéni felkészülők névsorából.

(8)   Amennyiben az EDHT az egyénileg felkészülő kérésére – kedvező eredményű teljesítés-vizsgálat esetén – engedélyezi a fokozatszerzési eljárás megindítását, akkor a 26.§ szerint nyújthatja be ez irányú kérelmét. Erre a teljesítés vizsgálatával egyidejűleg is lehetősége nyílik. A jelentkezést a témavezető és a DIT véleményezi.

 

 

III. A fokozatszerzés

 

1. Doktorjelölti jogviszony

 

26. §.

 

(1)   A doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezés elfogadásával jön létre. A doktorjelölti jogviszony keretében kell teljesíteni a fokozatszerzési eljárásra vonatkozó követelményeket. Ha a doktorandusz a képzési időn belül megkezdi a fokozatszerzési eljárást, akkor a hallgatói jogviszonya mellett egyidejűleg doktorjelölt is.

(2)   A doktorjelölt jogaira és kötelezettségeire – ha jogszabály másként nem rendelkezik – egyebeken a hallgatói jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3)   A doktorjelölti jogviszony létrejöttekor az EDHT titkársága, illetve az ÁODI titkársága doktorjelölti törzslapot, regisztrációs lapot és – a doktorjelölt kérésére – jogviszony-igazolást állít ki.

 

 

2. A fokozatszerzés feltételei

 

27. §

 

(1)   A fokozat megszerzésének feltételei a következők:

a)  a doktori szigorlat eredményes letétele,

b)  az önálló tudományos munkásságnak a DI ügyrendje szerinti dokumentálása,

c)  a képzésre, illetve az egyéni felkészülésre történő felvételkor megkövetelt középfokú „C” típusú nyelvvizsgán kívül a második idegen nyelv ismeretét igazoló legalább alapfokú “C” típusú nyelvvizsga, vagy azzal – rendeletben szabályozottak alapján elismert – egyenértékű bizonyítvány megszerzése (a megengedett nyelvek körét a DI ügyrendje tartalmazza),

d) tudományos feladat önálló megoldása, értekezés (egyéni felkészülők esetében – már a felvételkor meghozott döntés alapján – kivételesen tézisek), alkotás bemutatása és az eredmények megvédése nyilvános vitában.

(2)   A fokozatszerzésre irányuló eljárás magában foglalja a doktori szigorlat letételét, valamint az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott cselekményeket.

(3)   A fokozatszerzésre vonatkozó eljárás megindítását a 28. §-ban foglaltak szerint kell kérelmezni, melyre a DIT előterjesztése alapján az EDHT adhatja meg az engedélyt.

(4)   Fokozatszerzésre (védésre) az jelentkezhet, aki megszerezte az abszolutóriumot, valamint teljesítette a DI által előírt publikációs követelményeket. Ennek hiányában a DIT nem javasolhatja az EDHT-nak az eljárás megindítását.

(5)   A doktori szigorlatra az jelentkezhet, aki:

a)  szervezett képzés keretében megszerezte a végbizonyítványt, vagy

az egyéni felkészülés során a kijelölt feladatait eredményesen teljesítette és ezt az EDHT a 25. § (6) bekezdés a) pontja szerint elismerte.

 

 

3. Jelentkezés és előkészítő eljárás

 

28. §

 

(1)   A fokozatszerzésre a 4. mellékletben közölt formanyomtatványon kell jelentkezni. A jelentkezési laphoz mellékelni kell:

a)  a leckekönyvet és az egyetemi oklevelet,

b)  a szakmai önéletrajzot,

c)  a szervezett képzés végbizonyítványát, egyéni felkészülés esetén a 25 § (6) bekezdés a) pontja szerinti elismerő igazolást,

d) igazolásokat a DI által elfogadott két idegen nyelvnek a tudományterület műveléséhez szükséges tudásáról, amelyek közül az egyiknek legalább középfokú “C” típusú állami nyelvvizsga-bizonyítványnak, vagy ezzel – rendeletben szabályozottak alapján elismert – egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítványnak, a másiknak pedig legalább alapfokú “C” típusú állami nyelvvizsga-bizonyítványnak, vagy ezzel egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítványnak kell lennie,

e)  részletes publikációs jegyzéket és a publikációk különlenyomatait az önálló tudományos munkásság dokumentálására, valamint a publikációs ponttáblázatot (11. melléklet),

f)  a doktori értekezést, vagy az annak megfelelő dokumentumot nyolc példányban magyar (EDHT előzetes engedélyével idegen) nyelven,

értekezés benyújtása esetén annak téziseit, az iskola vezetőjével egyeztetett példányszámban (legalább 30 db),
a doktori értekezés téziseit magyar és idegen nyelven CD-n, ami az OKM honlapján kerül publikálásra (a doktori értekezés és a tézisek összeállításának formai és tartalmi követelményeit a 12. melléklet tartalmazza),

i)   az eljárási díj befizetéséről szóló igazolást.

(2)   Tekintettel arra, hogy a doktorandusz a képzésre, illetve az egyéni felkészülésre történő jelentkezéskor az (1) bekezdés a)-i) pontjaiban meghatározott mellékletek egy részét már benyújtotta, ezt nem kell megismételnie, illetve egyes esetekben ki kell egészítenie azokat.

(3)   A fokozatszerzés iránti kérelmet az EDHT titkársága, illetve az ÁODI-nál annak titkárságára kell benyújtani, ahol a kérelmet alaki szempontból felülvizsgálják, és szükség esetén kérik a jelentkezőtől az esetleges hiányok pótlását.

(4)   Az EDHT titkársága, illetve az ÁODI titkársága a fokozatszerzés iránti kérelmet és mellékleteit átadja az a DI-nak. A DIT szakmailag felülvizsgálja a kérelmet, beleértve a publikációs hátteret is, majd kedvező döntés esetén – a doktori témavezető javaslata alapján – a DIT meghatározza a doktori komplex szigorlati tárgyakat vagy témaköröket, valamint javaslatot tesz a szigorlati és bírálóbizottság összetételére, melyről a DI vezetőjének előterjesztése alapján az EDHT dönt. A fokozatszerzésre irányuló kérelem elfogadásáról és elutasításáról a doktorjelöltet határozatban (az elutasítást indokolva) az EDTH elnöke, az ÁOTK-n – a kiadmány hiteléül – a DI vezetője értesíti.

(5)   A doktorjelöltnek el kell készítenie és benyújtania a doktori értekezését, le kell tennie a doktori szigorlatot és kedvező záradékú hivatalos bírálatok esetén nyilvános vitában meg kell védenie értekezését. Az értekezés benyújtásához mellékelni kell az iskola által szervezett műhelyvita részletes jegyzőkönyvét. A védésre csak a doktori szigorlat letétele után kerülhet sor.

(6)   A doktorjelölti jogviszony megszűnik a fokozatszerzési eljárás lezárásával, illetve akkor is, ha a doktorjelölt a jogviszony létesítésének napjától számított két éven belül nem nyújtotta be a doktori értekezését.

(7)   Amennyiben a jelölt a fokozatszerzésre irányuló eljárás feladatait (28. § (1) bekezdés) a végbizonyítvány megszerzésétől számított öt éven belül nem teljesíti, az eljárást meg kell szüntetni.

(8)   Sikertelen eljárás után új eljárás leghamarabb két év elteltével, ugyanazon iskolában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető. Ennek megfelelően kell eljárni akkor is, ha a doktorjelölt kérelmét az EDHT nem fogadja el.

(9)   A fokozatszerzés eljárási díjait a szabályzat 10. melléklete tartalmazza.

(10) A fokozatszerzési eljárás egyes szakaszairól (szigorlat és védés) a 5. melléklet szerinti jegyzőkönyvet kell vezetni.

 

4. Az idegen nyelvek ismerete

 

29. §

 

(1)   Az idegen nyelvek ismeretét egyik nyelvből legalább középfokú “C” típusú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, vagy más, ezzel – rendeletben szabályozottak alapján elismert – egyenértékű bizonyítvánnyal kell igazolni. Ez lehet idegen nyelven szerzett szakmai közép-, illetve felsőfokú végzettség, szakfordítói képesítés, egyéb nyelvvizsga stb. A második nyelvből a tudományterület műveléséhez szükséges nyelvismeretet alapfokú “C” típusú, vagy azzal – rendeletben szabályozottak alapján elismert – egyenértékű nyelvvizsgával kell igazolni.

 

5. A doktori szigorlat

 

30. §

 

(1)   A doktori szigorlat a doktorjelölt tágabb kutatási szakterületén szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű, komplex ismeretellenőrzési formája.

(2)   A doktori szigorlatot – legfeljebb a fokozatszerzésre történő jelentkezési kérelem elfogadásától számított két éven belül – nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni.

(3)   A szigorlati teljesítményt a bizottság tagjai egyenként pontozzák, 0-5 fokozatú skálán. A szigorlat minősítését a pontok egyszerű számtani átlaga (az átlagpont) alapján kell megállapítani a következők szerint:

 

 

     "summa cum laude":     4,51 – 5,00

     "cum laude":                3,71 – 4,50     

     "ríte":                          3,17 – 3,70

     "irríte":                        legfeljebb 3,16

Az eredményt közvetlenül a szigorlat után ki kell hirdetni. Sikertelen szigorlat javítása hat hónap elteltével egyszer kérhető.

(4)   A doktori szigorlattal kapcsolatos adminisztrációs feladatokat az EDHT titkársága, valamint az ÁODI titkársága látja el. A szigorlat időpontját a doktorjelölt témavezetője egyezteti és azt legalább 10 nappal a szigorlat előtt jelzi az illetékes titkárság felé.

(5)   A doktori szigorlatról jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a doktori szigorlati bizottság elnöke, tagjai és jegyzője is aláír. Ez a jegyzőkönyv nyilvános.

 

 

6. Az önálló tudományos munkásság igazolása

 

31. §

 

(1)   A doktorjelöltnek önálló tudományos munkásságát lektorált tudományos folyóiratban vagy kötetben megjelent – részben megjelentetésre, írásban visszaigazoltan elfogadott – közleményekkel kell igazolnia, ezért a titkosítást igénylő kutatási témák nem alkalmasak doktori témaként történő kidolgozásra. A doktorjelölt érdeke és a témavezető felelőssége, hogy a doktori témában folytatott kutatási eredmények nyilvánosságra hozhatók legyenek. A kutatási terület igényeit a közlemények közlési helye és száma tekintetében a DI ügyrendje határozza meg, melyet e szabályzat 11. melléklete tartalmaz.

Ahol a tudománymetria speciális módszereinek alkalmazása lehetséges és szükséges, annak eredményeit is figyelembe kell venni.

(2)   A közleményeknek szerzőtársa(i) is lehet(nek). Ilyenkor a szerzőtárs nyilatkozik arról, hogy az értekezésben felhasznált eredmények milyen mértékben tükrözik a doktorjelölt munkáját.

 

7. A doktori értekezés és megvédése

 

7.1. A doktori értekezés

 

32. §

 

(1)   Az értekezés a doktorjelölt kutatómunkájának célkitűzéseit, szakirodalmi ismereteit, kutatási módszereit, új tudományos eredményeit bemutató összefoglaló jellegű munka. A doktori értekezés benyújtásakor a doktorjelölt írásban nyilatkozik arról, hogy értekezését korábban más intézményben nem nyújtotta be, és azt nem utasították el. Az értekezés társszerzőségben nem írható.

(2)   A doktori értekezésnek tartalmaznia kell:

a problémafelvetést és a kutatás célját,
a választott téma időszerűségének és jelentőségének indoklását,
a téma – szövegközi hivatkozással ellátott – szakirodalmának áttekintését és kritikai értékelését,
a vizsgálatok anyagának és módszerének leírását,
a szükséges szemléltetőanyagot (ábrák, táblázatok stb.),
a kutatás eredményeit, megvitatását, kiemelve az új tudományos eredményeket és az azokból levonható elméleti és gyakorlati következtetéseket, valamint javaslatokat a gyakorlati alkalmazhatóságra és a téma további művelésére vonatkozóan (az eredmények újdonságát a szakma szabályai szerint bizonyítani kell),
mellékletben a betűrendbe sorolt irodalomjegyzéket, valamint – szükség esetén – az eredmények igazolásához szükséges dokumentumokat.

(3)   Az értekezés formai és tartalmi követelményeit a 12. sz. melléklet tartalmazza.

(4)   Az értekezés előzetes műhelyvitáját a doktorjelölt témavezetője szervezi meg. A vitáról négy példányban jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek melléklete a jelenléti ív, és a két bíráló opponensi véleménye. A jegyzőkönyv egy-egy példányát meg kell küldeni az EDHT titkárságának, illetve az ÁODI titkárságának, egy-egy példányt kap a témavezető és a doktorjelölt. A műhelyvita alól kivételesen (pl. hosszabb külföldi tartózkodás esetén) a DIT jóváhagyásával felmentés adható. Ebben az esetben két opponensnek kell előzetesen véleményezni, amelynek az észrevételeit a doktorjelöltnek írásban meg kell válaszolni, és ekkor a vélemények és a válasz helyettesíthetik a műhelyvita jegyzőkönyvét.

(5)   A benyújtott értekezésből az EDHT titkársága, illetve az ÁODI titkársága a védés előtt egy-egy példányt a kijelölt bírálóbizottság elnöke, tagjai illetve a hivatalos bírálók részére megküld.

 

33. §

 

(1)   Doktori értekezés helyett alkotás is benyújtható. Ez lehet például elfogadott szabadalom (találmány), elismert növény- vagy állatfajta, gyártásra került gép, bevezetett termelési technológia. Ezek leírását a 31. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell elkészíteni és beadni. Amennyiben az alkotásra vonatkozóan hiteles okiratok állnak rendelkezésre, azok másolatát a leíráshoz kell csatolni. Ismertetni kell azt is, hogy az alkotást hol és mikor hasznosították a gyakorlatban.

(2)   Az értekezés lehet több tudományos közlemény rövid, tézisszerű összefoglalása is. Ebben az esetben az eredeti munkák a tézisek mellékletét képezik és a bírálóbizottság az eljárás során ezek mennyiségét és minőségét is vizsgálja.

(3)   Az EDHT doktori értekezésként kivételesen – a doktori iskola vezetője véleményének meghallgatásával – elfogadhatja a doktorjelölt tudományos életművét összefoglaló, kiadott könyv(ek)et vagy más alkotás(oka)t is. A fokozatszerzés egyéb követelményei – a magyar és idegen nyelvű tézisek leadása, a doktori szigorlat és védés stb. – alól azonban nem adható felmentés.

 

7.2. A bírálati eljárás

 

34. §

 

(1)   A doktori értekezést az 4.§ (2) bekezdésének h) pontjában meghatározottak szerint létrehozott bírálóbizottság előtt nyilvános vitában kell megvédeni. Magyar anyanyelvű doktorandusz Magyarországon csak magyar nyelven védheti meg az értekezést.

(2)   A bizottság két hivatalos bíráló (opponens) tagja a felkéréstől számított szorgalmi időszak alatti 2 oktatási hónapon belül, írásos bírálatot készít az értekezésről és a tézisekről, amelyben arról is nyilatkozik, hogy javasolja-e az értekezés nyilvános védésre bocsátását.

(3)   A bírálatnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) A bírálat általános részében (az indoklás közlésével) a következőkre kell kitérni:

     -    az értekezés megfelel-e a formai előírásoknak,

     -    a téma jelentősége és időszerűsége,

     -    a témával kapcsolatban áttekintett irodalom, és annak értékelése, valamint felhasználása a téma kimunkálásában,

     -    összhangban vannak-e a kutatómunka célkitűzései, módszerei és eredményei,

     -    az önálló kutatómunka új eredményei,

     -    az értekezés összességében megfelel-e a nyilvános védésre bocsátás feltételeinek.

A bírálat részletes részében az észrevett hiányosságokat és hibákat az oldal és a bekezdés – szükség esetén a sor – megjelölésével kell leírni.

Az értekezés bírálatának javasolt szerkezetét és a bírálat javasolt főbb szempontjait az útmutató tartalmazza (12. melléklet).

Amennyiben az értekezés idegen nyelven készült, és a védés is idegen nyelvű, akkor a bírálatot az adott idegen nyelven is el kell készíteni.
A vitáról időben (minimum négy héttel a védés előtt) az egyetem belső és a szakma országos nyilvánosságát értesíteni kell, melyért a DI vezetője, valamint az EDHT titkársága és az ÁODI titkársága felelős.
A doktori védésről jegyzőkönyv készül, amely az ott elhangzott legfontosabb megállapításokat tartalmazza. Ez a jegyzőkönyv nyilvános.

 

35. §

 

(1)   Az értekezés csak a két hivatalos bíráló támogató javaslata esetén bocsátható nyilvános védésre. Ha az egyik bíráló javaslata nemleges, akkor az EDHT által javasolt – harmadik hivatalos bírálót kell felkérni. Két elutasító bírálat esetén csak egy év elteltével nyújtható be új értekezés.

(2)   Két támogató javaslat esetén az értekezést a bírálatok beérkezésétől számított két oktatási hónapon belül nyilvános vitára kell bocsátani. A jelölt a bírálatokat előzetesen kézhez kapja és azokra a védés előtt – minimum egy hónappal – írásban válaszol.

(3)   A védést a bizottság elnöke vezeti. Ha az értekezést elutasító hivatalos bíráló is van, akkor a vitára őt is meg kell hívni. A nyilvános vita keretében a titkár ismerteti a doktorjelölt tudományos életrajzát, majd a doktorjelölt szabad előadásban ismerteti értekezésének téziseit. Ezt a hivatalos bírálók véleményismertetése követi. Ez után a doktorjelölt a hivatalos bírálók írásos, illetve a bizottsági tagok, a hivatalos bírálók és a jelenlévők felmerülő kérdéseire, észrevételeire szóban válaszol.

(4)   A vita lezárása után a bizottság zárt ülésen, titkos szavazással, pontozással dönt az értekezés elfogadásáról vagy elutasításáról. A bírálóbizottság elnöke, tagjai, bírálói és titkára 0-1-2-3-4-5 pontot adhat. Az elfogadáshoz a maximálisan adható pontszámnak legalább 2/3-át szükséges elérni. A pontszámok egyszerű átlagaként ki kell számítani az átlagpontot is. Az elnök az eredményt a szavazás után nyilvánosan kihirdeti és indokolja.

 

 

36. §

 

(1)   A szigorlati bizottság jelentése, illetve a szigorlati átlagpont (30. § (2) bekezdés) és a bírálóbizottság jelentése, illetve a kapott átlagpont (35. § (4) bekezdés) alapján az EDHT (minimum 50% + egy fő feletti részvétel esetén) titkos szavazással, a jelenlévők legalább 2/3-os szavazatarányával dönt – meghatározva a tudományágat is – a fokozat odaítéléséről, illetve annak elutasításáról. Elutasító döntés esetén újabb eljárásra a 28. § (8) bekezdése szerint kerülhet sor.

(2)   A fokozat minősítését a szigorlati és a védési átlagpontok egyszerű számtani átlaga alapján kell megállapítani. A fokozat minősítése:

 

 

     "summa cum laude":    4,51 – 5,00

     "cum laude":               3,71 – 4,50

     "ríte":                         3,17 – 3,70

A minősítést nem kell a doktori oklevélre rávezetni, a doktori szigorlat és védés, illetőleg az egész eljárás minősítéséről igényes kiállítású, a 6. melléklet szerinti bizonyítványt kell kiadni.

(3)   Az EDHT titkárságának, illetve ÁODI titkárságának a fokozat megszerzése után a doktori értekezés

1 példányát:      az értekezés témája szerint illetékes országos szakkönyvtárnak (pl. Országos Mezőgazdasági Könyvtár, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, KSH Könyvtára),

1 példányát:      a Szent István Egyetem Központi Könyvtárának,

1 példányát:      a DI vezetőjének a téma szerint illetékes tanszék/intézet könyvtárában történő elhelyezés céljára,

4 példányát:      a szerzőnek kell megküldeni, illetve visszaadni,

1 példányát:      az EDHT titkárságán, illetve az ÁODI titkárságán archiválás céljából elhelyezni.

 

8. A doktori oklevél és a doktorrá avatás

 

37. §

 

(1)   A doktori oklevél tartalmazza a Szent István Egyetem nevét, pecsétjét, az oklevél birtokosának nevét, születésének helyét és idejét, a tudományágat, illetve tudományterületet, a kibocsátás (avatás) helyét, évét, hónapját és napját. Az oklevelet a rektor és az EDHT elnöke írja alá. A doktori oklevél mintáját a 7. melléklet tartalmazza.

(2)   Az oklevelet magyar és angol nyelven az EDHT titkársága állítja ki.

(3)   A doktori fokozatot szerzett személyeket – az egyetem hagyományainak megfelelően, évente – ünnepélyes nyilvános Egyetemi Szenátusülés keretében doktorrá avatják, amelynek keretében a magyar állampolgárságúak fogadalmat tesznek. A külföldi személy mentesülhet az avatáson való részvétel alól.

(4)   A doktori cím csak a doktorrá avatás után használható.

 

IV. A fokozat odaítélésének különleges esetei,

illetve a „doctor honoris causa” kitüntető cím adományozása

 

1. A kitüntetéses doktorrá avatás

 

38. §

 

(1)   Az egyetem – a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával – Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel avatja doktorrá azt, aki az egyetemen szerzett doktori fokozatot és középiskolai, egyetemi és doktori tanulmányait kiváló eredménnyel végezte. Ennek feltételeit a 79/2006. (IV. 5.) korm. rendelete szabályozza.

(2)   A kitüntetéses doktorrá avatást az érintett jelölt az EDHT titkárságára benyújtott írásbeli kérelemben kezdeményezi, melyet a DI vezetője véleményezésre az EDHT elé terjeszt, majd az EDHT döntésre a Szenátusnak továbbítja.

(3)   A kérelmet a rektor a Szenátus határozatával felterjeszti az oktatási miniszterhez, aki a kitüntetéses doktorrá avatáshoz való hozzájárulás érdekében előterjesztést tesz a köztársasági elnökhöz.

 

 

2. Eljárás a tudomány(ok) kandidátusa fokozat alapján

 

39. §

 

(1)   A tudomány(ok) kandidátusa részére a 8. melléklet szerinti írásbeli kérelemre, a költségek megtérítésével, az egyetem – ha a kandidátusi oklevélben megjelölt tudományágban, illetve tudományterületen akkreditálva van – külön vizsgálati eljárás nélkül kiállítja a 9. melléklet szerinti doktori oklevelet és a kandidátust doktorrá avatja.

(2)   A kandidátusi fokozat alapján kezdeményezett eljárás iránti kérelmet írásban, mellékelve a kandidátusi oklevelet és az eljárási díj befizetéséről szóló igazolást, az EDHT titkárságához, illetve az ÁODI titkársághoz kell benyújtani.

(3)   A titkárságon a kérelmet felülvizsgálják és átadják a DI vezetőjének, aki azt az EDHT elé terjeszti. Amennyiben a kandidátusi oklevélben feltüntetett tudományág, illetve tudományterület az egyetemen akkreditálva van, az EDHT elnöke intézkedik a doktori oklevél kiállításáról.

(4)   Az eljárás díját a 10. melléklet tartalmazza.

 

3. Külföldön szerzett tudományos fokozat honosítása

 

40. §

 

Az EDHT doktori fokozatként honosíthatja a külföldön szerzett tudományos fokozatot akkor, ha a tudományos fokozat megszerzésének követelményei megfelelnek, vagy kiegészítő feltételek előírásával és azok teljesítésével megfeleltethetők a fokozat megszerzéséhez előírt követelményeknek. A honosítás díját a 10. melléklet tartalmazza.
A honosítás iránti kérelmet az EDHT titkárságához, illetve az ÁODI titkársághoz kell benyújtani, mellékelve az előfeltételt jelentő egyenértékű MSc végzettséget igazoló és a külföldi tudományos fokozatról szóló okmányt és a magyar nyelvű hiteles fordítást.

(3)   A titkárság a kérelmet az illetékes doktori iskolával felülvizsgáltatja, majd annak véleményével a DI vezetője az EDHT elé terjeszti, amely dönt a honosításról. A döntés a következő változatok egyike lehet:

 

A külföldön szerzett tudományos fokozat

 

honosítható, és ekkor a külföldi tudományos fokozatról szóló okmány hiteles fordítása a következő záradékkal látható el:

"A Szent István Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa megállapítja,

hogy ...................................... név....................... országban szerzett .................................................. elnevezésű tudományos fokozata az egyetemen megszerezhető doktori (PhD) fokozat követelményeinek megfelel, így azt az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács honosítja és feljogosítja

 

.....................................................

urat/úrnőt a "doktor (PhD)" cím viselésére.

 

Gödöllő, dátum

            .........................................................                    .................................................

                        a EDHT elnöke                                                                     rektor

           

                                                                                 

honosítását az EDHT feltételekhez köti, pl. nyelvvizsga, doktori szigorlat letételét írja elő. Erről a döntésről a kérelmezőt határozatban kell értesíteni, és fel kell kérni nyilatkozatra, hogy kívánja-e teljesíteni a feltételeket, vagy eláll az eljárás folytatásától. A feltételek teljesítéséhez a szabályzatban rögzítetteknek megfelelően, értelemszerűen kell eljárni.

 

 

4. A doctor honoris causa kitüntető cím

 

41. §

 

(1) Az egyetem az arra érdemes bel- és külföldi személyeket tiszteletbeli doktorrá (doctor honoris causa) avathatja. A kitüntető címet nemzetközi elismertségű tudományos munkássággal és az egyetem érdekében kifejtett tevékenységgel lehet kiérdemelni.

(2) A tiszteletbeli doktorrá avatást a vezető oktatók és az oktatási szervezeti egységek kezdeményezhetik. A kezdeményezésről a rektorral és az illetékes dékánnal történt előzetes egyeztetés és ütemezési elképzelés alapján, majd a kari tanács és az EDHT véleményének meghallgatása után a Szenátus dönt.

(3) A tiszteletbeli doktorrá avatás ünnepi nyilvános egyetemi doktoravató tanácsülésen történik.

 

V. Jogorvoslati lehetőség

 

42. §

 

Az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács doktori ügyekben hozott döntései ellen jogszabálysértés, a doktori szabályzat megsértése, illetve eljárási hiba esetén lehet jogorvoslati kérelemmel élni. A kérelmet a döntés, illetve a határozat kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül kell benyújtani a rektorhoz.

Az (1) bekezdésben foglalt esetben a pályázó jogorvoslati kérelmét (fellebbezését) – részletes indoklással – az egyetem rektorához nyújthatja be. A rektor a fellebbezést kivizsgálja és 30 napon belül dönt az ügyben. A rektor az ügy vizsgálatára bizottságot is létrehozhat.