A Biológiatudományi Doktori Iskola (BDI) képzési terve

A BDI küldetése

A BDI küldetése a biológia alap- és alkalmazott tudományterületein a jövő minősített vezető oktatóinak és kutatóinak képzése.

Az BDI feladata, hogy az élőlények (mikroorganizmusok, növények, állatok, ember) molekuláristól a szuprainduviduális léptékig terjedő biológiájával kapcsolatos alapozó és alkalmazott kutatási területein a tudományos képzést (oktatást és kutatást), valamint a doktori fokozatszerzést és a habilitációs eljárást végezze, szervezze, irányítsa és ellenőrizze.

 

A BDI doktorképzésének minőségét elsősorban doktoranduszainak tudományos teljesítménye tükrözi. Ezért a BDI publikációs követelményrendszerét a mértékadó nemzetközi biológiai doktorképzés kritériumai szerint állapítottuk meg. Ugyancsak a BDI működésének minőségbiztosítása érdekében a habilitációs eljárásnál a BDI által művelt egyes diszciplinaterületeken az MTA követelményrendszerének a szellemét követi.

 

 

A BDI témacsoportjai

 

A BDI a jelenleg a következő öt doktori témacsoport köré szerveződik, melyek közül az utolsó a jelenleg folyó akkreditációs eljárás után másik doktori iskolában folytatja működését: 

  • Növényökológia-Ökofiziológia (Prof. Nagy Zoltán DSc)
  • Zoológia, állatökológia (Prof. Bakonyi Gábor DSc)
  • Mezőgazdasági biotechnológia alapjai (Prof. Sajgó Mihály DSc)
  • Mikroorganizmusok változékonyságának molekuláris háttere (Prof. Hornok László MHAS)

 

 

A SZIE BDI doktorképzési kutatási tematikája

 

Az alábbi kutatási tematikák egyben jelzik a BDI jelenlegi fő képzési profilját is, melyet a jövőben fokozatosan szélesíteni kívánunk.

Növényökológia, Ökofiziológia, Növénytan:

Szünbotanika: vegetációdinamika, társulásszerveződés, szukcesszió, degradáció. Növényállományok produkcióökológiája. Stresszfiziológia. Autökofiziológia. Szünfiziológia. Globális klímaváltozás és környezeti problémák, a mezőgazdaság, környezet- és természetvédelem növényökológiája. Trópusi, fél/sivatagi botanika és növényökológia. Kiszáradástűrő növények és társulásaik öko/fizio/lógiája. Növényi stresszfiziológia. Növénytaxonómiai (incl. mikrogombák is), cönológiai, florisztikai, növényföldrajzi és botanikai-természetvédelmi témakörök.

Zoológia, állatökológia:

Zootaxonómia, szisztematika alapjai, faunisztika és zoogeográfia. Gerinctelen állatcsoportok taxonómiája, faunisztikai és állatföldrajzi kérdései. Állatok populációökológiája, populációdinamika. Populációs kölcsönhatások. Szünzoológia, különös tekintettel a társulások szerveződésére és a biogeokémiai ciklusokra. A globális környezeti problémák, a mezőgazdaság, a környezetvédelem, a természetvédelem és az ökotoxikológia zoológiai-állatökológiai kérdései.

A mezőgazdasági biotechnológia biológiai alapjai:

Enzimek szerkezet és funkció kapcsolata, proteolitikus enzimek aktivitásának szabályozása. A nitrogénkötés molekuláris genetikája. Génszabályozás. Alkalmazott fejlődésgenetika. Genetikai térképezés. Helyspecifikus rekombináció.

Mikrobiológia:

A termofil aktionomiceták szerepe a lignocellulóz tartalmú hulladékok reciklizációjában. Termofil aktinomiceták hidroláz enzimrendszerének jellemzése. Extracelluláris hidrolázokat kódoló gének izolálása és jellemzése termofil aktinomicetákból. Vegetatív inkompatibilitás fonalas gombákban; az inkompatibilitás ultrastruktúrája és molekuláris biológiai háttere. Toxintermelő penészgombák kimutatására alkalmas nukleinsav alapú diagnosztikai eljárások kidolgozása. A kalászfuzáriózis kórfolyamata, járványtana. Mezőgazdasági és környezetvédelmi mikrobiológia.

 

A BDI témacsoportjainak jelenlegi tárgystruktúrája
 

A BDI jelenlegi tárgystruktúrája elsősorban négy program köré csoportosul. Azonban már a jelenlegi tárgyak, és főleg azok bizonyos kombinációi is magukban hordozzák további új diszciplinaterületek oktatásának és képzésének a lehetőségét is. Mindehhez a BDI személyi feltételei adottak. A legközelebbi jövő feladata a jelenlegi témacsoport néhány tárgya részbeni átfedésének kiküszöbölése, továbbá a BDI-ben művelt valamennyi diszciplinaterület számára szükséges közös tárgyak (pl. biometria) kialakítása.

 

A tantárgyakat táblázatos formában (előadás+gyakorlat+otthoni munka, kreditértékek, félév, ahová javasoljuk felvételét) és a tantárgyak rövid leírásait tantárgyfelelőseikkel a Tantárgyak.doc file tartalmazza.

 

 

 

 

1.      A doktori iskolába való felvétel feltételei a 2014/15. tanévre, a hallgatók kiválasztásának elvei.
 

 

I.            A BDI szerepe a felvételi eljárásban (az EDSZ http://www.szie.hu/Doktori_kepzes_es_Habilitacio/Egyetemi_Doktori_Szabalyzat alapján):

 

A BDI tagjai évenként a felvételi jelentkezési határidő előtt legalább 3 hónappal megadják a meghirdethető kutatási témákat, amelyeket a BDIT megtárgyal és elfogad.

A teljes idejű (nappali) állami ösztöndíjas doktoranduszok BDI-ra eső évenkénti létszámát az Oktatási Minisztérium által a SZIE részére biztosított keretből a EDT határozza meg. Ez a szám meglehetősen korlátozott. Az önköltséges nappali és levelező, valamint az egyénileg felkészülő doktoranduszok létszámát a BDI programjainak kapacitása és feltételei szabják meg. Az évenként felvehető hallgatói létszámot a BDIT döntés előkészítő módon megtárgyalja és felterjeszti a MDB felé.

 

A doktori képzésre jelentkezőkkel szembeni általános, a SZIE EDSZ-ban, illetve a MDB Ügyrendi Szabályzatában foglaltak értelmében az alábbi követelmények az irányadók:

 

- legalább jó rendű (4-es) átlageredményű, szakirányú egyetemi diploma,

- angol nyelvből legalább C típusú középfokú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges. Az egyenértékűséget a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ állapítja meg. (Postai cím: 1146, Budapest Ajtósi Dürer sor 19-21. Professzorok Háza, IV. em. 401. Telefon: 343-4800/ 393 v. 394 Fax: 343-6283)

- Előnyt jelent a TDK tevékenység, illetve bármilyen dokumentált előzetes tudományos tevékenység (közlemény, előadás).

 

A doktori képzésre jelentkezőknek előzetesen kutatási témát és témavezetőt kell választaniuk, és kutatási munkatervet kell készíteniük. Az egyéni felkészülésre jelentkezők esetében a diploma minősítése nem fontos, ugyanakkor a C típusú középfokú angol nyelvvizsga mellé egy másik nyelvből állami C típusú alapfokú nyelvvizsga szükséges, vagy azzal egyenértékű nyelvtudást kell igazolni. Ugyancsak követelmény a pályázatban feltüntetett és választott témában elismert tudományos tevékenység (az elvárható mértékű kutató munkát igazoló publikációk és egyéb dokumentumok). Az egyéni felkészülők esetében munkaterv helyett témavázlatot kell beadniuk.

 

A pályázati előírásokról, a felvételi eljárásról és döntésről az EDSZ és a MDB Ügyrendi Szabályzata nyújt további tájékoztatást.

 

A BDI-ban folyó doktori képzés célja, hogy az egyetemekről kikerült és tudomány iránt egyértelműen elhivatott, fiatal diplomás szakemberek közül a legjobbak számára lehetőséget biztosítson szakmai ambícióik megvalósításához, és szakmai segítséget adjon tudományos életpályájuk elindításához. A doktori képzésbe tehát csak azokat a jelölteket szabad bevonni, akikről feltételezhető, hogy kiváló tudományos kutatók, egyetemi oktatók, alkotó értelmiségiek, vagy a szakmai közélet legfelsőbb szintű vezetői lesznek.

 

Fentiek miatt a doktori iskola csak azon jelöltek felvételét támogatja, akik a jogszabályokban és egyetemi szabályzatokban meghatározott feltételek teljesítésén túl: önálló szakmai gondolatokkal és cselekvési képességgel rendelkeznek (a kutatásukban szakmai segítségre, konzultációkra, de nem közvetlen irányításra szorulnak); korábbi tevékenységükkel (TDK, demonstrátori tevékenység, publikációk vagy más szakmai alkotás, esetleg másoddiploma, stb.) már bizonyították a doktori képzésre való alkalmasságukat.

 

A doktori képzésre való jelentkezés előtt a jelöltek a doktori iskola vezetőjével vagy valamelyik akkreditált témavezetővel konzultálva elkészítik a doktori képzésük részletes oktatási és kutatási programját és azt a jelentkezéssel egyidőben a doktori iskola vezetőjének benyújtják. A jelentkezés és felvétel alapkövetelménye a választott témavezető támogató javaslata, amelyben felelősséggel nyilatkozik a jelölt alkalmasságáról is.

 

A felvételre jelentkezők meghallgatására és értékelésére a BDI ad hoc bizottságot hoz létre, amely a BDI szakmailag legilletékesebb belső és külső tagjaiból áll. A felvételi vizsga követelményeit a SZIE EDSZ tartalmazza, a felvételre javasoltak névsorát a BDI vezetője továbbítja a MDB-hoz. A felvételi döntésekről az érintetteket a vonatkozó szabályzat szerint értesíti.

 

 

II.          A DI oktatási munkája:

 

A teljes- és részidejű képzésben résztvevő doktoranduszoknak a képzési idő első két évében teljesíteniük kell a BDI által előírt és a MDB által jóváhagyott szaktárgyak lehallgatását és vizsgákat, amelyekből 180 kreditpontot kell összegyűjteniük. A doktoranduszok részére előírt tárgyaknak témacsoportonként két nagy halmaza van: az első azoknak a tantárgyaknak a halmaza, melyek közül a választás kötelező; a második azoknak a tárgyaknak a halmaza, melyek közül a választás nem kötelező. A tantárgyfelvételnek a témavezetővel egyetértésben kell történnie. (lásd a Tantárgyak.doc). Azokat a tárgyakat, amelyek egy szemeszteren belül elegendő létszámú (min. 5) hallgatót érintenek, kurzusszerűen, előre meghirdetett időpontban szervezzük.

Vannak olyan tanegységek is amelyek felvétele minden doktorandusz számára kötelezőek. Ezek a Cikkfeldolgozó szeminárium, az Irányított kutatómunka és Publikáció.

 

A doktoranduszok tanulmányaik és kutató munkájuk mellett vállalhatnak oktatásban való részvételt is, ez azonban nem mehet a saját munkájuk rovására. Az oktatási feladatokat a BDIT hagyja jóvá.

 

Kellő feltételek esetén és a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével a BDI támogatja doktoranduszainak a külföldi részképzését, illetve a kutató munkájához szervesen kapcsolódó témában kezdeményezett tanulmányútját. A megvalósításhoz azonban minden ilyen esetben a BDIT egyetértése szükséges.

 

 

III.        A BDI feladatai a doktoranduszok kutatási tevékenységével kapcsolatban:

 

A doktorandusz kutató munkáját a témavezető irányítja és segíti. Emellett a munkatervben meghatározott és ütemezett részfeladatok teljesítéséről meghatározott időszakonként minden doktorandusznak számot kell adnia. Ezeket a beszámolókat félévente szükséges tartani, amire a szűkebb szakmai közösségen (doktori program vagy témacsoport tagjai) kívül meg kell hívni a többi doktoranduszt is, valamint a BDI vezetőjét és a Tanács tagjait.

 

A kutatómunka befejezésével a doktorandusz elkészíti az értekezését, először csak a munkahelyi vitára alkalmas módon. Az értekezés feletti munkahelyi vitát megelőzi két opponens felkérése bírálatra. A bírálatok birtokában a BDI megszervezi a munkahelyi vitát, amelyre a BDI tagjain és doktoranduszain kívül meghívja a MDB szakmailag illetékes tagjait is.

 

IV.        A BDI publikációs gyakorlata:

 

A BDI a jogszabályokban és egyetemi szabályzatokban meghatározott fokozatszerzési követelményeken túl a fokozatszerzés specifikus szakmai követelményeként az alábbi publikációs követelményeket határozza meg:

 

Három tudományos folyóiratcikk (lásd fenti 1. pont), ezen belül az SCI által nyilvántartott nemzetközi folyóirataiban, minimálisan 2 db. cikk, amelyből 1 első szerzős tudományos közlemény kell legyen.

A pubplikációk elégséges voltát ponttáblázat segítségével számítjuk.

A publikációknak a konkrét doktori kutatási témához kell kapcsolódniuk.    

A Ph.D. fokozatszerzéshez szükséges minimális pontszám: 40.

A pontszámítási táblázatot a Ponttáblázatok.doc file tartalmazza.

 

 

V.          A fokozatszerzési eljárás menete, szervezése:

 

Az EDSZ-ben részletes felsorolás található a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről. Ezek

a doktori szigorlat eredményes letétele,
önálló tudományos munkásság dokumentálása,
második idegen nyelvből alapfokú C típusú nyelvvizsga (amennyiben az első C típusú nyelvvizsga nem angolból volt, akkor a másodiknak annak kell lenni),
az értekezés műhelyvitája, majd
az értekezés nyilvános megvédése.

 

Mindenekelőtt azonban, a képzési időt követően, a doktorandusznak fokozatszerzési eljárásra kell jelentkeznie. Ennek szintén vannak bizonyos előfeltételei, amelyeket a BDI és a BDIT az alábbiak szerint ír elő:

szervezett képzés esetén a képzést lezáró végbizonyítvány vagy abszolutórium megszerzése, azaz 180 kredit elérése és a kutató munkában időarányos előrehaladás bizonyítása,
publikációs tevékenység (lásd az előző pontot),
egyéni felkészülés esetén a végbizonyítvány helyett a kijelölt feladatok eredményes teljesítése (vizsgalap, legalább az előző pontban meghatározott publikációs teljesítmény), valamint az értekezés műhelyvitájáról készült jegyzőkönyv és mindezeknek a MDB általi elismerése.
Az Oktatási Minisztérium (OM) honlapjára felkerül angolul minden egyes doktori értekezés "tézisek" része. Emiatt a BDI-ban avatás előtt nyolc (8) munkappal be kell adni lemezen a tézisek részt angolul a BDIT-hoz.
A doktori fokozat megszerzéséhez két nyelvből kell nyelvvizsga. A középfokú “C” nyelvvizsgának kötelezően az angolnak kell lennie.

 

A BDI esetében a pontrendszer tükrözni a a fent megfogalmazott követelményeket.

A fokozatszerzésre jelentkezés az e célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével és annak a szükséges mellékletekkel ellátva történő benyújtásával történik. A fokozatszerzési kérelmet az BDIT véleményezi és egyetértése esetén továbbítja azt a MDB titkárához. A kérelemmel egy időben a BDI felterjeszti a doktori szigorlatra (komplex szigorlati témakör vagy konkrét, általában két szigorlati tárgy), valamint a szigorlati bizottság személyi összetételére vonatkozó javaslatát, amelyet a témavezető készít el és a BDIT hagy jóvá. A szigorlati bizottság egyik tagja külső alapító tag vagy meghívott tag legyen. A MDB egyetértése esetén az BDI vezetője felkéri a kijelölt személyeket a szigorlati bizottságban végzendő munkára. A doktori szigorlat megszervezése a BDI feladata. A szigorlat lefolytatása és értékelése az EDSZ szerint történik.

 

A fokozatszerzésre jelentkezéssel egy időben vagy később történik a bíráló bizottság elnökére, tagjaira és az opponensek személyére a javaslattétel. Az opponensek egyike és a bíráló bizottság további 2 tagja külső kell legyen. Ezt - a doktori szigorlathoz hasonlóan - a doktorandusz témavezetőjének javaslatára a BDIT véleményezi, majd előterjeszti a MDB elé. Mind a szigorlati, mind a bíráló bizottságok személyeinek kijelölésekor ügyelni kell az összeférthetetlenség elkerülésére.

 

A doktori védés megszervezése a BDI feladata, amelyhez a TTI adminisztrációs segítséget nyújt.

 

VI.        A BDI feladatai a habilitációs eljárások során:

 

A habilitációs eljárás jogszabályi és egyetemi szabályzatokban meghatározott követelményein felül a BDI az alábbi specifikus szakmai követelményeket határozza meg:

 

A Biológiai Doktori Iskolánál a habilitált cím elnyerésére azon egyetemi és egyetemen kivüli oktatók és kutatók pályázhatnak, akik a PhD fokozat megszerzése óta oktatási és tudományos tevékenységükkel ezt az alábbiakkal bizonyítottan kiérdemlik.

 

Habilitációs kérelem akkor adható be, ha a kérelmező tudományterületének elismert szakembere, melyeket az alábbiakkal bizonyított:

 

Idegennyelv ismeret:

Elismerhető idegennyelv: angol. A habilitációs szakmai előadás és vita nyelve az angol, de szigorú szakmai indok esetében elfogadható az orosz, francia, spanyol és német nyelv is a Doktori Bizottság hozájárulásával.

 

Publikációs követelmény:

A habilitációhoz szükséges minimális: 180 pontból legalább 60 %-ot (108 pontot) a táblázat (Ponttáblázatok.doc) 1. pontja alatt felsoroltakkal - publikációkkal és azok visszhangjával - kell megszerezni.

 

Oktató munka:

A kérelmező rendelkezzen dokumentálható egyetemi/főiskolai oktatói-előadói tevékenységgel, előadásai és gyakorlatvezetői tevékenység az egyetemi alap- és szakirányú képzésben és/vagy a PhD képzésben, önálló tantárgy vitelével, szakdolgozatok vagy doktorandusz hallgatók témavezetésével.

 

A habilitációra az adott személyt a doktori iskola csak előterjeszti a habilitációs bizottsághoz. A habilitáló személy a habilitációs előadást a doktorképzés keretein belül is megtarthatja.